A Japn trtnelem eltti kor mvszete mr alig ismert, a legrgibb pattintott keszkz a pleisztocn korbl val.
A csiszolt kkorszak i. e. 300-i. e. 200-ig tartott, ekkor jelent meg a sttbarna s vrsesbarna zsinrmintval dsztett agyagedny, e zsinrdsz japn neve alapjn nevezik a kort Dzsmon-kultrnak.
A Jajoi-korbl (i. e. 2-i.e. 3.szzad) szrmaznak az els fmtrgyak, valamint szvtt anyagok, kkoporsk, s az elhunytak szemlyes hasznlati trgyai is elkerltek.
A nagy srdombok kora Kofun-kultra (i.e. 3-i.e. 4.szzad) nven ismert, a srhalom tbbrteges krkrs ptmny, a tetejn s krltte elhelyezett agyagfigurk (hanivk) hres embereket, hasznlati trgyakat, bronzharangokat, llatokat brzolnak. Ezek az els dokumentumok a kor szoksairl.
Az Edo-korban a lakkholmikat gyakran dsztettk aranyfsttel, s divat volt a kermia is. |