| Az Aszuka-kultrban honosodott meg a buddhizmus, ami nemcsak vallsi jelentsg volt, hanem magval hoza a knai civilizcit is. Fellendlt a templomptszet, a kegyhelyek szma megntt. Ebbl a korbl szrmaz ptmny a Nara kzelben plt Horjdzsi-templom, ami (1949-ben legett). A tbbszr restaurlt memlkek mig rzik az si knai faptszet jellegzetes vonsait. Az pletek aszimmetrikus elrendezse viszont tipikus japn vons.
A Nara-korszak ptszetben is megrizte a Tang-hatst, mivel a vros alaprajza sakktblaszer. A hagyomnyok rzje a sint valls volt, egyszer szerkezet szentlyeivel, a tetzetet mlyre sllyeds oszlopok tartottk.
A Heian-korban (794-1185) Heiankj (Kiot) vros is a Tang-hats alapjn plt fel, s megszletett a nemzeti mvszet. A japn arisztokrcia ignye igyekezett ellenslyozni a szerzetesek kizrlagos befolyst a kultrban. A virgz buddhizmus tbb gra szakadt, kzlk az ezoterizmus hozott j ptszeti alapelveket. Mr nem a szimmetria dominlt, az pletek tkletesen alkalmazkodtak a termszethez. Ilyen pl. a Fnix-csarnok Udzsiban, az Amida csarnokok Kiot mellett.
A Muromacsi-kor (1333-1573)a nevt Kiot egyik negyedrl kapta, ahol az els sgun, Asikaga rendezte be palotjt. A zen hats itt arisztokratikus kifinomultsggal keveredtett, pl. Kiotban az Aranypavilon (Kinkaku), s az Ezstpavilon (Ginkaku). Kialakulnak a mohakertek, az ptszet szoros kapcsolatban ll a kerttervezssel, amely rgta igen kifinomult mvszet Japnban. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
